szerda:
Van egy francia ünnep Szent Katalin napján, amiről eddig nem tudtam, de úgy tűnik, hogy ez itt egy fél országot lázba hoz. Cathrinette a neve. Ezen a napon, az abban az évben 25. évüket betöltő férjezetlen nők a barátoktól, munkatársaktól kapnak egy feldíszített kalapot. Egyfajta gúnyolódás ez azon, hogy egyedülállóak még, ami persze ma már egyáltalán nem küldi őket padlóra. A kalapon zöld és sárga színnek kell lennie (ez eredetileg biztosan jelentett valamit), ezen kívül tele kell aggatni olyan dolgokkal, amik jellemzőek az adott lányra (ami miatt nem ment még férjhez). Az itteni egyik asszisztens kapott kalapot, és egy napig abban kellett dolgoznia. Nagyjából vállalható dolgok voltak rajta, a colonographiás (kontrasztanyag-feltöltéses vasatgbél vizsgálat) szettet meg valószínűleg nem ismerte fel sok beteg.
Délután egy 82 éves beteget küldtek a városban működő magánkórházból pulmonális embólia gyanújával. Nyilván ők is meg tudták volna nézni CT-vel, de célszerűbbnek tűnt a bácsikát gyalog (!!!) átküldeni hozzánk, igazolt alsóvégtagi mozgó(!!!) thrombussal a lábában. Lényeg a rentábilitás.
A CT operátorok és a radiológusok is egy vastag üveglap mögül néznek szembe a készülékben fekvő beteggel. A topogram elkészítése után elindult a fogadás csoki-tétben, hogy ki szerint van, és ki szerint nincsen embóliája a betegnek. A CT lehúzása után a fogadásban nyertes kolléganő ujjongva kezdett el ugrálni égnek emelt kézzel, hogy „igen-embólia-igen!!!” A beteg szemszögéből ez lehet, hogy bizarr volt.
Megint ügyeltem. Ahmed nevű kolléga (első rezidensi évét töltő radiológus) velem egyidőben a sürgősségen ügyelt nagy megkönnyebbülésemre. Eddig ugyanis az ügyeletek alatt a sürgősségi orvosok telefonáltak, és csak utána küldték a vizsgálatkérő lapot, amin általában már csak annyi állt, hogy: „részletek megbeszélve a radiológussal”. A telefonból pedig kb ennyit hallottam: „sszepasszijonpőfeönszkenpuelimi… embolie pulmonaire?”, vagy „eszkövupuvémöfeunékopurunmöszjő…appendicite aigue?” Tehát az túlzás, hogy képben lettem volna.
Ezúttal viszont tiszta csengő hangon előadott tantermi franciasággal magyarázták nekem telefonon a részleteket, minden szót világosan értettem, és nem is sürgettek a lelet miatt percenként. Sejtem, hogy Ahmed informálhatta honfitársait a nyelvi nehézségeimről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése